2014. március 30., vasárnap

Kritika 24.

Sziasztok!:)

Mostanában eléggé eltűntem, de most egy újabb kritikával érkeztem. Rendeljetek nyugodtan!


Kritika 24.


Történet / Szereplők:

Először is azzal kezdeném, hogy már régebben elolvastam a fejezeteket, így csak át kell olvasnom, hiszen akkor elnyerték a tetszésem, fel is iratkoztam a blogra, de ahhoz, hogy véleményt tudjak írni újra  átfutom őket.
Maga az alaptörténet iszonyatosan tetszik, ahogyan a fogalmazás módod is.  Rendkívül jól írod le a lány érzelmeit és félelmét, amikor rohamot kap. Főleg azért, mert látszik, hogy tisztában vagy a tünetekkel. Nem tudom, hogy utána olvastál vagy esetleg ismersz ilyen embert, aki ebben a betegségben szenved, de csak gratulálni tudok ahhoz, hogy leírod.  Továbbá teljesen bele tudom képzelni magam a lány szerepébe, ami nagyon fontos dolog.
A történet menete elég részletes és a részek is megfelelő hosszúságúak.  Elképzelhetetlen, hogy a lányba milyen küzdelem zajlik le, de te mégis engedsz belepillantást.  Rendkívül „szimpatikus a lány személyisége, hogy nem akarja magát sajnáltatni és próbál uralkodni a betegségén. Tipikus módon áll hozzá, de az anyukája mindenben mellette van és ez elképesztő.
Érezni a sorokból, hogy mindent megtenne a lányáért és feltétel nélkül szereti őt. Ritka, hogy a blogger világában a szülő – gyerek kapcsolatokat jó színben tüntessék fel. Általában a szülők a gonosz rossztevők, akik valamivel bántják a gyereket, vagy csak szimplán nem foglalkoznak vele, de nálad teljesen az ellentéte zajlik. A szereplők személyisége alaposan ki van dolgozva. Idillinek tűnő családkört sikerült lefestened.  Tényleg teljesen elolvadok tőle.

UI : Mást nem nagyon tudok írni, csak gratulálni tudok. Kicsit filozofálgatós lett ez a kritika. További jó blogolást! :)

2014. március 23., vasárnap

Kritika 22 - 23

Sziasztok!:)

Tudom, hogy késtem a kritikákkal és eltűntem pár napra, amit sajnálok, de az életemben nagy változás fog bekövetkezni. Persze ez nem mentség. Tudom!
Remélem ezt a bejegyzést olvassák azok akikhez a következő pár sorom szól egyenként:
1, Kedves Lara,
A blogodat nem tudom megnyitni, így a kritikát sem tudtam elkészíteni.
2, Kedves Irooo és Evi a ti blogjaitokat sem tudom megnyitni. Vagy a link rossz vagy nem tudom. 
Ha még szeretnétek a kritikát akkor írjatok újra a chatbe helyesen linkelve.
Mivel alapvetően hamarabb rendeltetek, mint akik ezután fognak, így automatikusan, amint jó linket kapok a ti kritikáitok kerülnek először megírásra.
Na, de a sok szöveg után íme a kettő kritika,a mivel elkészültem. :)

Alisson
Kritika 22.


Történet / Szereplők:

A prológusban egy elég sablonos alaptörténet tárult a szemem elé, de mint mindig most is reménykedve olvastam tovább. Ugyanis attól, hogy az alap sztori gyakori még lehet belőle különlegeset, élvezhetőt kreálni.
Jó értelemben vett egyszerűséggel írod le a dolgokat a lány szemszögéből, ami személy szerint nekem nagyon tetszik, hiszen nem csak a szenvedéseire gondol, sőt egyáltalán nem gondol rájuk. A fogalmazásod szép és nem igazán tűntek fel benne nekem helyesírási hibák sem.
Furcsa, hogy rögtön úgy viselkednek a főszereplők, mintha rég ismernék egymást. Azért ennyire hamar még a legközvetlenebb emberek sem nyílnak meg szerintem.  Viszont két sérült ember talán érzi, hogy a másik a lelki társa vagy nem tudom. De mindenesetre végig gondolva valamilyen szinten megértem őket. Most jól ellent mondtam magamnak, de mindegy.
A múltja elől menekülő lány karaktere valamiért elnyerte a tetszésem. Főként az fogott meg benne, hogy mennyire aggódik a húgáért. A nevelőszülők rendesek, viszont szerintem keveset próbálnak a lányokkal ismerkedni.
Összességében tetszik a történet. Talán annyi, hogy a fejezetek lehetnének hosszabbak valamennyivel. 


Kritika 23.
( a fejlécet nem engedte lementeni)


Történet / Szereplők:

A modulsávban rendkívül figyelemfelkeltőre sikerült a kis rövid szöveg. Teljesen felkeltette az érdeklődésem.
A bevezetőnek szánt jó pár sor izgalmas. Csak egy baj van vele. Teljes mértékben megegyezik a 13 okom volt… című könyvvel. Az nem lenne baj, hogy egy könyvet veszel alapul, de szerintem valamivel egyedivé kellett volna tenned az alap történetet is.
­A prológus megfelelő hosszúságú és gyönyörűen írod le a gondolatokat. Imádom a fogalmazás módod. A szereplőkről nem tudok mit írni, így egy prológus után.
Viszont szeretném, ha megfogadnál egy tanácsot: ne olyan (szinte) gagyi indokokat sorakoztass fel a későbbiekben, mint ami az eredeti történetben is van. Persze ez csak a szubjektív véleményem.
Sajnálom, hogy rövid lett.

További jó blogolást kívánok mindkettőtöknek! :)

2014. március 17., hétfő

Nail art

Bello again!:3

 Megérkeztem végre a Beauty bejegyzéssel is!:D [Éjen én!] Na mostani körmöm stílusa, vagy úgy is fogalmazhatom, hogy témája a FREEDOM, illetve a tavasz. Már régóta megakartam csinálni, de se időm, se energiám nem volt hozzá. Remélem valakinek tetszeni fog és ezt jelzi is majd nekem/nekünk, hogy jöhet még e fajta bejegyzés!:D

 Az előző bejegyzésekben még nem is kívántam "Boldog Szent Patrik napot!", de ezt most meg is tettem.:'D Nya, nem is húzom tovább a szót, nézelődjetek csak nyugodtan és a visszajelzéseket a végén ne felejtsétek el!;D

Rose King












Happy St. Patrick's day everyone!!

 

A Dream while I live it ~ Blogajánló

Hy again!:D

 Megérkeztem az első blogajánlóval amit Anastasia B. érdemelt ki a versenyen elért helyezésért. Hamarosan más bejegyzéssel is érkezem.:)

Rose King


A Dream while I live it


Prológus

London, Egyesült Királyság, 1992.6.13. 
Egy anya.
Egy apa.
Két gyermek
Egy család.
Egy család mely még hónapokkal ezelőtt boldog volt de mára már az a boldogság elpárolgott. Helyét a kiabálás, sírás és a rossz kedv vette át. Nem múlt el úgy egy nap, hogy a szülők nem kiabáltak volna egymással és szinte minden este az apa más nőknél aludt miközben a saját házában hajtották alvásra a fejüket a két kisfia és a felesége. A nő rengeteg álmatlan, átsírt éjszakán volt túl mígnem megszületett a fejében a döntés. A válás. Furcsa módon a férj nem kiabált a feleségével mikor az közölte a döntését, sőt inkább beleegyezett. Nem akarták, hogy a gyermekeik úgy nőjenek fel, hogy az apjuk és anyjuk között rohangáljanak hétről-hétre. Ezért a pár úgy döntött, hogy gyermekeiket elválasztják egymástól és az egyik az apjukkal míg a másik az anyjukkal marad. 
Már az utolsó családi reggelijüket töltik. A szülők a gyerekeket etetik miközben azok vidáman gügyögnek a másiknak. Az anya szíve majd' meghasad a tudat miatt, hogy egyik gyermekét pillanatokon belül elveszíti és kétséges, hogy még valaha láthatja. Próbálja kiélvezni ezeket a pillanatokat és minden percet próbál elraktározni az agyában amit fiaival tölt. Az apa feláll, ölébe veszi egyik gyermekét és habár ő tudja, hogy a gyermek nem érti mit beszél, ő próbál elbúcsúzni tőle. Közben az anya is így tesz és szeméből újra előjönnek a könnyek. A gyermek értetlenül nézi anyja arcát majd kis kezét anyja arcár helyezi mire édesanyja egy puszit ad. A szülők végleg búcsút vesznek egymástól és az apa a bőröndjeivel és az egyik gyermekével kisétál a házból és örökre búcsút int eddigi életének. A gyermeket elhelyezi a gyermek ülésben majd a holmijait is beleteszi a kocsi csomagtartójába. Még egyszer hátra néz majd beül a kocsijába és elhajt.
Az anyában csak most tudatosult, hogy eddigi életének vége. A férje elment és csak egy gyermeket és egy hatalmas űrt hagyott maga mögött ami az anya szívében alakult ki. Becsukja maga mögött az ajtót és sírva roskad le a kanapéra a megmaradt fiával együtt.
2007.1.2.
Miután a férfi ott hagyta a nő magába roskadt. Nem volt hajlandó senkivel sem beszélni és nem kereste senki társaságát sem. A depresszió szélén álló nőt az akkor járni tanuló gyermeke rángatta vissza. Nem akarta azt, hogy fia úgy lássa és ezért még aznap elhatározta, hogy túllép a történteken. Az anya mára már boldog családban él. Van egy férje ki szereti, védelmezi őt és van 7 gyermeke akik fényt hoznak mindennapjaiba, akkor is ha rosszak.
A család az újévi kirándulásukból tart haza mikor a gyerekek éhesek lesznek. Leparkolnak egy bolt előtt és az apa bemegy oda, hogy teljesítse gyerekei kívánságát. Az anya mosolyogva nézi miközben a legidősebb fia viccet mesél kisebb testvéreinek. a nő egy óvatlan pillanatban kipillant az ablakon melyen át egy férfit, egy nőt és egy fiút lát. Az anya alig akar hinni a szemének mikor jobban szemügyre veszi a fiút. Ekkor tudatosul benne, hogy a fiú aki ott áll tőle néhány méterre az az ő fia. Szemeivel szinte issza minden mozdulatát a fiúnak. A férfi az út szélén álldogáló kocsi felé pillant és meglátja a benne ülő nőt és gyerekeket. Csodálkozva néznek egymásra, de mikor a nő már kiszállni készül a kocsinál a férje jelenik meg kezében egy halom zacskóval. a legidősebb fiú száll ki a kocsiból és megy oda az apjához, hogy segítsen neki. A bolt előtt álldogáló férfi is ugyanúgy figyeli a másik gyermekét, csak épp úgy mint a nő tette. Szeméből egy könnycsepp csordul ki miközben a fiát nézi. A mellette álldogáló nő és fiú már idegesen szólítgatják őt majd karon fogják és elsétálnak. A férfi még egyszer hátra tekint és látja, hogy a kocsi szépen-lassan eltűnik.
2007.5.24.
Miután a nő találkozott a hiányzó fiával, felvette vele a kapcsolatot. A gyermek mikor megtudta a teljes igazságot, eltaszította magától az anyját és az apját is. Nem volt hajlandó senkivel sem beszélni és napokon át a szobájában tartózkodott. Kis idő elteltével furdalta a kíváncsiság, hogy milyen lehet az anyja és ezért ő kérte meg, hogy találkozzanak. Néhány hónap elteltével az anya és a fiú szinte teljesen összekovácsolódtak és rendes anya-fiú párossá alakultak át. A gyakran elutazott a fiához úgy, hogy az otthon maradt gyerekei semmit sem tudtak , csak a férje tudta. A gyerekeknek még nem akarta elmondani, hogy van még egy fia de az a fiú már kíváncsi volt a testvéreire és találkozni akart velük. Ezért az anya képeket mutatott neki a többi gyermekeiről és történeteket is mesélt. A nő volt férje is már látni akarta a másik fiát, azt akit évekkel ezelőtt el kellett hagynia. A volt felesége lebeszélte a férfit arról, hogy megkeresse, mert a gyermek nem tudta, hogy a férfi akit az apjának hisz valójában nem az apja.
Az anya és az egyik legidősebb fia egy parkban ültek, mikor a nő telefonja csörögni kezdett. A telefon képernyőjén az ismeretlen felirat villogott. A nő félve emelte a készüléket a füléhez. A hír amit akkor kapott teljesen megváltoztatta az ő és a családja életét is.
14. rész


Jennette Alles
A szobában néma csönd uralkodik. Mindenki az ablak előtt álló David reakcióját figyeli, pedig ő nem is csinál semmit. Háttal nekünk, az ablaknak támaszkodva nézi a kint lévő tájat és annak mozdulatait. Nem szól semmit, felénk se fordul, csak onnan tudjuk biztosra, hogy él még, hogy a háta olykor megemelkedik és lesüllyed. Egyikünk sem mond semmit, hisz tudjuk hogy amit lehetett azt már elmondtuk és most, ebben a helyzetben, csak azt tudjuk tenni, hogy mellette vagyunk és támogatjuk mindenben amiben csak kell.
- Hozok valamit inni - jelentem ki kicsit talán suttogva, de szavaim ebben a csendben még is úgy hangzanak, mint egy elhagyatott pusztán egy kiabálás. Bradley és Miranda a fejüket felém kapják, aztán egymásra néznek és iker testvérem az ülő helyzetéből feláll. Felém sétál miközben igéző szemeivel az enyémekbe tekint.
- Mindjárt jövünk - mondja a bent tartózkodó kettő testvérünknek és közülük is csak Miranda jelez egy bólintással, miszerint rendben.
Egy utolsó pillantást vetek a még mindig háttal álló David-re, aztán megfordulok és az ajtó felé sétálok. Kezemet a kilincsre helyezve kinyitom azt és kilépek rajta. Egy kicsit távolabb megvárom míg Brad is kijön a szobából és együtt elindulunk a földszint felé. A lépcsőhöz közeledve egy vitának a hang foszlányait halljuk meg, aztán ennek vége szakad és a sok férfi hang között feltűnik egy ismerős női hang is. Kíváncsian tekintek a mellettem sétáló testvérem felé, akinek az arcáról leolvasom, hogy ő sem tudja, hogy Ő mit kereshet itt. Lassú lépteinket megszaporázzuk és kis idő múlva már a lépcsőn lépkedünk lefelé. A nappaliból egyre erősödő hangok hallatszódnak ki, ami nyilvánvalóan egy vitából származik. Hamar leérünk a földszintre és első utunk a hang irányába tart, vagyis a nappaliba. Mikor belépünk hirtelen nagy csönd lesz és mindenki felénk kapja a tekintetét.
- Mit keresel itt, anya? - kérdezem egy kicsit flegmán, de megérdemli azok után, hogy mit tett vagyis mit nem tett.
- Először is sziasztok, másodszor, ne merj velem ilyen hangnemben beszélni, mert még mindig én vagyok az anyád - szavait higgadtan, ám ugyanilyen szigorral mondja - Hogy mit keresek itt? Gondolom tudod, hogy ő - ekkor a tőle nem messze lévő Louis-ra mutat - is az én fiam, mivel elárulta nektek. Ha nem mondta volna el, akkor most nem lennék itt.
- Ha nem mondtam volna el  akkor te soha a büdös életben nem mondtad volna el nekik - a megint kialakuló vitába Louis is beszáll és ő is próbálja megvédeni a saját igazát, úgy, ahogy mindenki más is.
- Igenis elmondtam volna, egyszer - anya a mondatának az utolsó szavait szinte suttogva ejti ki, de ez felesleges, mert a szobában mindannyian hallottuk, hogy mit mondott. Louis arca erre a mondatra összerándul és újra a düh és a felháborodottság jelei jelennek meg rajta. Ajkait beszédre formálja, de nem Szemét körbevezeti a nappaliban lévő embereken és miután rájön, hogy erre nem fog kapni választ, megindul az ajtó felé, mire Bradley ösztönösen az ajtóba áll úgy elhelyezkedve, hogy anya ne tudjon ott kimenni. Brad előtt állva dühösen lép balra egyet és szinte vele együtt mozdul testvérem is, aki szintén balra lép egyet. Aztán anya jobbra lép, de Brad is úgy tesz. Hiába próbálkozik, hosszú perceken keresztül sem képes kijátszani a fiát.
- Bradley Alles, most azonnal állj el az utamból vagy különben - hangját felemelte, és a kiabálás közben még a szemöldökei is összehúzta.
- Különben mi lesz? Megütsz vagy még a végén az is kiderül, hogy nem is az iker testvérem Jenn? Sajnálom anya, de már ezek után ezt is kinézem belőled.
Brad szemében egy pillanatra meglátom a csalódottságot amit anya iránt érez, de utána ez eltűnik és újra felveszi azt a magabiztos szerepet. Anya a fiával néz farkas szemet, miközben arra vár, hogy megadja magát, de felesleges, hisz hosszú perceken át egymás szemébe bámulva állnak. Végül anya adja fel és dühösen a kanapéhoz megy, ahova szinte levágja magát, majd ezután fejét a tenyerébe hajtva ül ott egymagában. Rossz őt így látni, hát hogy ne lenne rossz? Szív szorító érzés arra gondolni, hogy most mennyire szenved, ugyanakkor ezt egy részben meg is érdemli, mert ha hamarabb elmondja David-nek akkor most nem lenne ez.                            
- Sajnálom gyerekek, de nem tudtam el mondani. Mindig mikor közölni akartam veletek, olyan boldogok voltatok. Nem akartam tönkretenni a pillanatot. Aztán pedig már nem volt merszem. Én nem akarlak titeket elveszíteni, ti vagytok a mindenem - anya hangja a mondata végére elfúl és hangos sírásban tör ki. Könnyektől teli piros szemét hosszú percek után ránk emeli és újra beszélni kezd - Kérlek, bocsássatok meg nekem.
Nem telik bele kis idő, újra zokogásban tör ki. A szívem kettéhasadni készül, már nem bírom tovább, leülök mellé és magamhoz húzva szorosan átölelem. Miközben én a hátát simogatom, hogy egy kicsit is megnyugodjon, ő a nedves könnyeivel a pólómat áztatja. Kezemet hátán jártatom és a szememmel Brad felé vetek egy tétlen pillantást. Szemét egy pillanatra lesüti, aztán leül anya másik oldalára és ő is vigasztalni próbálja több-kevesebb sikerrel. A szobában lévő többi ember csak tehetetlenül áll tőlünk néhány méterre miközben szemeiket le sem veszik rólunk. Louis is csak úgy tesz mint a társai, és ahelyett, hogy ő is idejönni az anyához, inkább csak nézi. valószínűleg azt gondolja, hogy nézéssel minden rendben lesz. Akkor fel kell világosítani szegényt, hogy nem lesz magától minden rendben.
Nagy nehézségek árán sikerül anyának lenyugodnia, de ez nem tart sokáig, mert a szobában megjelenik David és Miranda. Bátyám a meggyötört szemeivel nézi a mellettem ülő anyánkat. Mindenki az ő reakciójukat figyeli, de ők mást sem csinálnak, csak egymást nézik. Aztán egy pillanatra anya segély kérő pillantást vet felém. Egy kicsit gondolkodok, hogy mit is tehetnék aztán beugrik.
- Gyertek menjünk ki - mondom miközben végig nézek a banda tagjain és két testvéremen is. Még egyszer átölelem anyát aztán felállok és David-hez sétálok. Őt is ugyanúgy átölelem és csak ezután hagyom el a nappalit. A lépcsőnél megvárom, hogy Louis, anya és David kivételével mindenki kijöjjön és velük együtt megyek fel az emeletre. Furcsa mód mindenki csendben van most is, csak a lépcső nyikorgását hallani néha. Utunk az első szobába vezet ami most az én szobám. Meglepődök mikor látom, hogy nem csak a testvéreim, hanem a négy fiú is bejön. Mindenki keres magának egy megfelelő helyet és oda le is ül. A szobára újból néma csönd telepszik egy kis időre ami most elég kínos csendnek bizonyul. A szobában levők egy része vagy maga elé bámul, vagy lehajtott fejjel a földet pásztázza. Nos, én ezek közül az első vagyok. A szoba falát bámulva gondolkodok azon, hogy most mi lesz. Hogy anya képes-e David és Louis szemébe nézni és úgy elmondani kettejüknek a történteket. Hogy David ezt képes-e végig hallgatni úgy, hogy nem törik össze a szíve. Hogy Louis azon rágja-e magát, hogy ez az ő hibája. Végül, hogy minden ugyanolyan lesz-e mint azelőtt és ugyanolyan szeretetben élhetünk-e. Sajnos ezekre én nem tudok választ adni, csak reménykedni tudok abban, hogy most, ennek a titoknak a kiderülése nem okozott olyan nagy traumát a családunk életében, hogy az visszafordíthatatlan kárt okozzon benne.

 Hajrá Anastasia B.!

Vegyes PNG

Bello!

 Adri kérésére hoztam vegyes PNG-ket. Sorry, hogy ennyit kellet rá várni, de remélem azért megfognak felelni kérésednek!:) A mai napon várhatok még tőlem Beauty bejegyzést, az már úgy is régen volt.;)

Rose King










2014. március 16., vasárnap

Legszebb design- Legjobb írói kategória eredmény hirdetés

Sziasztok!:3

 Mielőtt még megtudnánk a győzteseket szeretnénk közölni minden indulóval, hogy mikorra lesznek várhatóak a további eredmények! Jövő hétvégén kerül sorra a fejlécek eredmény hirdetése és a következő hétvégén várható a Legeredetibb történet, illetve a Legjobb fanfiction is.

 Még mindig húzzuk egy kicsit az időt, szóval itt van az emléklap. Tudjuk, hogy névre szólót ígértünk, de nem hittük volna, hogy ennyien jelentkeztek szerény kis versenyünkre, így ezzel már nem akartunk vacakolni, hiszen így is későn érkezett meg az első 2 kategóriában az eredmény hirdetés. (Ez az emléklap minden kategóriára tartozik!)







Legszebb Design nyertesei:

*
*
*
*
*
Harmadik lett
*
*
*
*
*
http://ellierobertsstories.blogspot.hu/



*
*
*
*
*
Második lett
*
*
*
*
*
http://harrystylesandlottietomlinson.blogspot.hu





Ééés...
*
*
*
*
*
Aki első helyezést ért el
*
*
*
*
*
Az nem más, mint
*
*
*
*
*
http://maryandjustinlovestory.blogspot.hu/





Legjobb író:

*
*
*
*
*
Harmadik lett
*
*
*
*
*
http://newlifewithjennettealles.blogspot.hu/


*
*
*
*
*
Második lett
*
*
*
*
*
http://harrystylesandlottietomlinson.blogspot.hu




És
*
*
*
*
*
aki az első helyezést érte el
*
*
*
*
*
az nem más, mint
*
*
*
*
*


Szóval ezek lennének az eddigi eredmények, a helyezetteket kérjük jelentkezzenek a blog e-mail címén, hogy tudjuk szükségük van-e a díjukra : aprilesroseblogja@gmail.com
 Ha valaki elfelejtette volna itt vannak, hogy ki mit nyert el a helyezésével:
 
  1. helyezett:  Blogajánló+kiemelten lesz hirdetve a blogja 1 hónapig+interjú az íróval+oklevél.
  2. helyezett:  Blogajánló+kiemelten lesz hirdetve a blogja 2 hétig+oklevél.
  3. helyezett:  Blogajánló+kiemelten lesz hirdetve a blogja 1 hétig+oklevél.
 
Köszönjük mindenki részvételét és a további eredményekkel pedig próbálunk sietni!

April&Rose

2014. március 12., szerda

Kritika 20 - 21.

Bello!:3

Most kivételesen én is kritikákkal érkeztem, mivel Alissonnak hirtelen jött sok kritikája, de mára már nyugodtan szabad tőle is rendelni! Ha valaki nem látta volna a modulsávban most szólok, hogy ha a blogjuk design-ról is szeretne kritikát azt jelezze rendelésében és én szívesen megírom neki a véleményemet.
Rose King

Diamond Heart
Design: Fejléced gyönyörű! Először azt hittem, hogy khyira munkája, de oldalt a modulsávban körül nézve láttam, hogy ezt nem ő készítette el, hanem Dorina a tettes érte. Fejléceden egyszerűen nincs mit kifogásolni, eszméletlenül szép és pont!
 Aztán a blogháttere szerintem nem nagyon illik a fejléchez, számomra más világot tükröz. Lecserélném ennél halványabb kékre, olyanra mint a lány farmer pólója, vagy a fejléc hangulatához kapcsoló színt keresnék. A külső háttérrel nincs bajom, de ha a főhátteret lecseréled, cseréld azt is egy hozzá illőre.
 Modulsávban a sorrendet átvariálnám egy kicsit ilyenre:
  1. Az élet sokszor tartogat..
  2. Oldalak ---> [Itt a színt is megváltoztatnám, túlságosan elüt a blogod világától]
  3. Információk ---> [Ennek is megváltoztatnám a színét]
  4. Olvasók
  5. Chat ---> [Átlátszóra állítanám be]
  6. Cserék
 Az oldalakhoz benézve először a "Szereplők"-re mentem rá. A rendezett képeid számomra nem szépek. Nem tudom, hogy te csináltad-e, de szerintem rendelj valakitől, mert például az egyik lány össze van nyomva, máshol pedig a pixelekkel vannak problémáim. Egyébként a leírások jók, főleg az idézetekkel.
 A "Fejezetek" oldalon tetszik a kis fülszöveg.
 Az "Egyéb" oldalt furcsának találtam, de ha neked így tetszik, szerintem megtarthatod.

Történet/Fogalmazás: Fogalmazásod fantasztikus és a történet is egyedinek bizonyul, főleg hogy nem egy fancition, ami még 1+ pont! Mivel még csak a prológus van fent sok mindent, nem tudok írni. Ajánlom kérj később is kritikát mikor több rész lesz fent!

 Összességében a design-on a leírtakat változtatnám meg. A fogalmazásoddal nincsenek problémák, de ha részletesebb kritikát szeretnél, rendelj később is mikor több rész lesz kint a blogod bejegyzései között.


The Quenn
Design: Fejléced nem a legszebb. Maga a háttere kifejezetten tetszik, de lány kit kiemeltél csúnyán van kivágva és a pixelesedésével is problémák vannak. A felírat sem tetszik, elüt a fejléc, illetve a blog színvilágától is!
 A blog külső hátterét sötétebbre állítanám [ha ez a fejléc marad továbbra is].
 A modulsávban itt is variálnék a sorrenden:
  1. Welcome
  2. Linkek
  3. Chat
  4. Rendszeres olvasók
  5. Blogarchívum
  6. Így képzelem..
  7. Cserék
  8. Magamról
A "Banner"-t nem véletlenül hagytam ki. Az fölösleges, hisz ugyan erre az oldalra kerülsz vele. Amúgy tetszik a modulra tett HTML kód, illik a bloghoz, olyan régies.
 Az oldalakhoz csak annyit fűznék hozzá, hogyha még nincs rajta semmi, akkor még nem kell kitenni, de ez nem olyan vészes.

Történet/Fogalmazás: Őszinte leszek, nem olvastam el mindent, de már az első mondatból tudtam, hogy a történet és a fogalmazásod is egyedi, frappáns és tökéletes. olyan kifejezéseket találtam pár bekezdés alatt, hogy csak ámultam és bámultam tehetségeden! Filmként fordult a fejemben a leírt helyzet, ami hamar megfogja az embereket!

 Összességében csak a design problémás, a többi tökéletes!

2014. március 11., kedd

Kritika 18-19.

Sziasztok!:)

Újabb két kritikával érkeztem. 
Teljes mértékben sikerült beérnem magam, így várom az újabb rendeléseket! :D

Kritika 18.


Történet / Szereplők:

Először is azzal kezdeném, hogy hiányolok egy rövid tartalmat vagy valami bevezetőféleséget. Fontos lenne, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését és el tudja dönteni van-e értelme elkezdenie. Valamint olvastam a fejléc alatt, hogy „TO” fanfiction, de sajnos nekem ez semmit nem mondd ( csak kinőttem az új trendeket?) Valamiféle magyarázat nem ártana hátha nem csak én vagyok az egyetlen, aki nem tudja miről van szó.
A prológus hosszával meg vagyok elégedve és jó érzékkel írtad le a lány múltjának darabkáit. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy elég zavarosra sikerült a lány élete. Talán kicsit túlbonyolítottad.  Az alaptörténet elég izgalmasnak tűnik, viszont a fogalmazásoddal nem teljesen tudod elérni a kívánt hatást. Fejleszd, hogy minél többféleképpen tudd kifejezni a dolgokat és minél részletesebben tudd leírni az adott szituációt.
Azt a leborult szivarvégit neki. Elképesztően eseménydús és izgalmas lett már az első fejezet is. A prológus után nem számítottam rá, hogy ennyire sokkoló és jól megfogalmazott fejezettel rukkolsz elő. Látszik, hogy kidolgoztad rendesen és nem kevés időt is szánhattál rá. A hossza is megfelelő. És egyszerűen lenyűgöző a misztikum világa, ami az alapja az egésznek.
Izgalmas és érdekes, hogy a sok összefűzött szálat, hogyan fogod kibogozni.
A szereplőkről igazán vélemény még nem alakult ki bennem, mivel az események peregnek sorban és nem éppen az érzelmeken van a hangsúly. Egyedül Hayley visszaemlékezése volt eddig érzelmes rész, amely kellően nyomasztó és durva hangulatot árasztott. Ez nem baj, de a későbbiekben remélem több ilyesmi rész is lesz.
Ui: Gratulálok a történethez és sok sikert kívánok a továbbiakban!:)


Kritika 19.

Történet / Szereplők:

A bevezető első pár mondata kétségbe ejtett, hogy egy „ön magam bemutatom” típus lesz. A címéhez méltóan kellően rövid és lényegtörő. Kicsit sablon sztorinak tűnik, de mindenből lehet kihozni egyedit.
A történet első pár sora már sokkhatásként ért. De a helyedben sokkal jobban kidolgoztam volna a veszekedés jelenetet 10-15 sor helyett. Ha már egyszer durva részt írsz bele, akkor azt részletezd annyira, hogy az olvasó szeme előtt legyen a teljes kép a döbbent arckifejezésekkel együtt.
Az egész első fejezet kidolgozatlanul került fel. Láttam, hogy írtad sok dolgod van, de akkor se adj ki a kezeid közül egy kidolgozatlan részt. Felháborít, mert látni a fantáziát a történetben és rendesen kifejtve magával is ragadna, de így nem. Ha már egyszer blogot írsz, szánj rá időt. Inkább legyenek ritkábban részek, de ne csapd össze.  A gesztusok, mimikák teljes mértékben hiányoznak.
Feltételezem, hogy a kettő kérdőjellel az indulatosságát akarod kifejezni, de ez nem elég. Nem kell minden mondat után írni, hogy ideges, de valamilyen szinten le kéne írnod, hogy milyen érzelmek játszódnak le benne.
Furcsa az egész helyzet, ahogy az anyja viselkedik. Csak ismételni tudom magam. Az egésznek az a lelke, hogy az olvasó beleélje magát és oda tudja magát képzelni, ne csak külső szemlélőként olvassa a sorokat, amik nagyon kevesek.
Sokkal több időt szánj rá és próbálj apró információkat elhintetni, esetleg jelentős történést is belevinni. Pörgesd fel és lehessen érezni a sorokon, hogy igenis alig tudtad abbahagyni és élvezted az írást. Ezt hiányolom leginkább.

Ui: Nem akartalak megbántni.

További jó blogolást kívánok mindkettőtöknek!

2014. március 10., hétfő

Versenyre való jelentkezés lezárva!

Drága versenyekre jelentkezők!


 Mindenkitől hálásan szeretnénk megköszönni, hogy jelentkeztettek kis versenyünkre és annak mégjobban örülünk, hogy ennyien! Pontos adatokkal nem tudunk szolgálni, de ha benéztek a "Versenyekre jelentkezők" oldalunkra, láthatjátok, hogy mennyien "gyűltünk össze" egy hónap alatt. Arra kérlek nézzetek be, hogy biztos mindent rendben írtunk fel, mert volt már arra példa - az én hibámból [Rose] - hogy rossz linket illesztettem be.
 Mint láthattátok egy új csapat tagunk érkezett Alisson személyében kit most szeretettel üdvözlök a kis blogunkon. Mivel Alisson is jelentkezett még csatlakozása előtt versenyünkre, így ő nem tartozik a zsűri tagjai közé. Ő rá is úgy tekintünk, mint a többi versenyzőre! Ha helyezést ér el, akkor kérlek ne szidjatok minket!
 A másik. Hannah Lucas, láttam, hogy még tegnap sikerült jelentkezni a versenyre, de a blog linkedet lefelejtetted, így nem tudunk rendesen felírni a jelentkezők közé, kérlek mihamarabb írd meg nekünk a blog linkedet!

 A fejlécversenyt is lezártuk, több jelentkezőt nem fogadunk, de a fejléceket csak bátran küldjétek, még nem mindenkitől érkezett meg. A határidőt ne feledjétek! Az indulóktól még azt szeretnénk kérdezni, hogy a kész munkákról írjunk-e egy kis vélemény nyilvánítást, akarjátok látni a többiek munkáit? Kérlek válaszoljatok minél többen a kérdésünkre.

 Az eredményeket hétvégére várhatjátok, akkor ülünk össze Aprillel és törni fogjuk a fejünket, természetesen a fejlécverseny eredményeit a következő hét folyamán fogjuk leleplezni!

Még egyszer köszönjük a jelentkezéseiteket,

April&Rose

Fejléc #31

Sziasztok!
A hétvégi unalmak eredménye egy kis nyomott hagyott a blogomon.
Új design várja az oda látogatókat és hamarosan a történet is folytatódni fog a hosszú kihagyás után.
Ennyi lettem volna mára, mindenkinek kitartást ehhez a héthez és a sulihoz!☺
April Hyland

http://dontworryabouttomorrowapril.blogspot.hu/

2014. március 9., vasárnap

Kritika 15-16-17.

Sziasztok!:)

Így vasárnap későn este is sikerült még három kritikát megírnom, miután szerencsére a blogomra is sikerült egy részt feltennem. 
Rendeljetek nyugodtan, sikerült magam utolérni. Előre elnézést kérek, de csütörtöktől vasárnapig nem lesz időm egyáltalán. Ha addig rendeltek akkor vasárnap délután/este kerültök fel a listára és kezdek hozzá a megírásukhoz. Sajnálom!!

Kritika 15.

Történet / Szereplők:

Sajnálom, hogy ilyen negatívan kezdem, de az ilyen prológusok tudnak a legjobban kiakasztani. Igazából feleslegesek. Ezeket az információkat elég szimplán egy szereplők menüpont alatt megosztani az oldalra kattintókkal, vagy a modulsávban apró tartalomként, de semmiképp sem „prológus” címszó alatt. Nincs kidolgozva csak egy sablon „önmagamat bemutatom” szöveg.
A fejezetek rövidek és nem igazán vannak kidolgozva. Egyenesen allergiás vagyok a szmájli használatra, ami elég gyakran előfordul nálad. Az érzelmeket a szavak erejével kell kifejezni nem egy mosolygós fejjel. Ahelyett, hogy csak két csillagközé teszed a helyszínváltás leírhatnád az utat és máris hosszabbak lennének a részek, mert így elég rövidek. Valamint a zárójeles magyarázatokat is kerüld! Helyette kapcsold össze a mondatokat és magyarázd meg a szereplőkben lejátszódó érzéseket, vezesd le a gondolatmeneteiket. Ilyen formában maximum vázlatot tudok elképzelni.
A fogalmazásmódod egyáltalán nem fogott meg, mivel semmi átélést nem érzek benne. Ugrálsz a szemszögek között és a párbeszédeken kívül szinte semmit sem tartalmaznak a részek. Fejleszd a szókincsed és próbálj kerek, egész, összetett mondatokban leírni eseményeket. Szépen gondosan össze kell fűzni a rész minden egyes mondatát és nem csak leírni pár sort fejezet címszó alatt. Tudom, hogy kegyetlen vagyok és semmi jogom ahhoz, hogy kioktassalak. Sajnálom.
A szereplőkről semmit sem lehet megtudni. Nekem csak annyi jött le, hogy a főszereplő egy fiatal, ostoba liba, aki meggondolatlan. A többi szereplőről pedig vélemény sem tudott megfogalmazódni bennem.
Ettől függetlenül ne add fel. Vannak olvasóid és mindenkinek el kell kezdeni valahol. Idővel úgyis fejlődni fog a fogalmazás módod, ha gondot fordítasz rá, vagy majd jön az évekkel együtt.

UI: Tudom durva lett. Nem akartalak megbántani.


Kritika 16.

Történet / Szereplők:

A szereplők idézeteinek elolvasása alapján jól tippeltem, hogy nem egy szimpla szerelmi történet a tiéd. Sőt, a trailer megnézése után örömmel láttam neki a fejezeteknek. Nem mindennapi az alap sztori.
A beindítás tipikus könyvszerű volt. Bele a közepébe és hirtelen azt sem tudtam hol állt a fejem, majd szépen elkezdted onnan, hogy a csaj leszerel és hazatér. Teljes mértékben beleszerettem a felépítésbe és a fogalmazásodba is. Semmi szóismétlés és tökéletesen érezni minden sorban a lányt jellemző stílust.
Hihetetlen mennyire élvezem a fejezetek minden egyes sorát. Nem is igazán tudok mit írni. A terjedelmük kiváló és érezhető, hogy ki van dolgozva az egész. Egyszerűen tökéletes. Izgalmas és eseménydús.
Tényleg nem jutok szóhoz, remélem nem haragszol meg, amiért ilyen rövid lett ez a kritika, de jó hír, hogy egy újabb olvasót nyertél! :)


Kritika 17.

Történet / Szereplők:

A prológusról már lerítt, hogy gyönyörűen fogalmazol és pontosan tudod, milyen szavakat kell használni a kívánt hatás eléréséért.
Bár csak egy fejezet van fent mégis teljes mértékben elnyerte a tetszésem. Egyszerűen szívbemarkoló, ahogy a két testvér szereti egymást. Hihetetlenül kidolgozottak az eddig megjelent szereplők. Főleg az apjuk karaktere nyerte el a tetszésem. Imádom a rossz karaktereket, hisz ők visznek izgalmat az egészbe.
Szeretek hosszú kritikákat írni, de számodra nem tudok elég hosszúval szolgálni. Nem tudok rosszat mondani, csak így tovább.

Ui: Nyertél egy újabb olvasót!:)

További jó blogolást mindenkinek!:)




Kritika 13-14.

Sziasztok!:)

Újabb két kritikával érkeztem. Sajnálom, hogy viszonylag rövidek lettek.

Kritika 13.


Történet / Szereplők:

Mielőtt elkezdtem volna olvasni feltűnt, hogy szünetel a blog, de ettől függetlenül elkészítem a kritikát.
A prológus iszonyatosan rövid, de mégis figyelemfelkeltő.
Izgalmasnak és egyben durvának is hangzik. Ilyen történeteket általában angolról szoktak fordítani. A magyar blogok között viszont még nem nagyon olvastam ilyet.
Furcsa, hogy az anyja képes volt ilyen tettre. Gondolom szép lassan ki fog derülni, hogy mi volt az oka. Hiszen csak úgy önszántából nem hiszem, hogy ilyen tenne egy anya.
Elég meglepő, hogy a félénknek tűnő lány személyisége eltűnik, amikor Harryvel van. Igazából, aki szereti az ilyen fajta blogokat annak tökéletes olvasmány.
A fogalmazásoddal nincs igazán baj, de azt is meg kell jegyeznem, hogy az „ilyen” történetek fejezeteinek nagy része a szexről szól, így érzelmeket és a szereplők jellemét nem nagyon lehet megismerni.
Persze lehet, hogy ha elolvasnám a végéig, ameddig fent vannak, a fejezetek másképp gondolnám. Tisztában vagyok vele, hogy az érzelmek majd csak később kapnak szerepet, így ha lesz, időm biztosan elolvasom a további részeket.
Egy tanács: tudom, hogy rossz érzés, ha nem kapsz visszajelzést, viszont ne felejtsd el, hogy elsősorban magadnak írsz. A saját érzéseidet is beleépíted. Ha már nem leled benne örömöd az nagy baj.
Kívánom, hogy minél hamarabb leld örömöd ismét az írásban! :)

Kritika 14.

Történet / Szereplők:

A prológus alapján nem egy tipikus sablon sztori. Rögtön egy kérdés merült fel bennem: Miért jött el otthonról a lány?
Maga az alaptörténet elnyerte a tetszésem, viszont a részek lehetnének hosszabbak. Pörgős és nem unalmas egyetlen rész sem. Igazán izgalmas, hogy Willt a munkája pont Gemma ellen fordítja.
Furcsa, hogy a harmadik fejezetig a banda tagokat jobban megismerhetjük, mint magát a két főszereplőt. Tudom, hogy a karakterek lényege a titokzatosság, azért mégis kíváncsi lennék például, hogy Will hogyan viselkedik a barátaival, ha vannak neki. Ez sem igazán derült ki.
Így nehéz bármelyik szereplőre is ráhangolódni, de a későbbiekben gondolom, jobban megismerjük őket.
Összességében gratulálok az alaptörténetért. Csak így tovább!

Ui: További jó blogolást!

2014. március 8., szombat

Kritika 11-12

Sziasztok!:)

Újabb két kritikával érkeztem. A többivel is igyekszem elkészülni, de most kicsit a fejemre gyűltek a megírni valók. 


Kritika 11.

Történet / Szereplők:

Elég hihetetlenül hangzik a lány múltja, a farkas támadás, amivel természetesen semmi gond, de sajnos nem részletezel eléggé. Alig vannak leíró részek, így nem meglepő a fejezetek terjedelme. Nagyon rövidek. Szánj rá több időt és ne félj szabadon engedni a fantáziádat!
A szereplők eléggé kidolgozatlannak tűnnek. A gyakori szemszögváltások szinte feleslegesek. Inkább írj több fejezetet ugyanannak a szemszögéből és akkor bele tudod magad képzelni a helyébe, rá tudsz hangolódni és valós személyiséget tudsz kialakítani neki.
Három fejezet elolvasása után sajnos nem éreztem, úgy, hogy muszáj tovább olvasnom, de nem egyezhet mindenki ízlése, nemde?
Sajnálom, hogy ilyen rövid lett ez a kritika.

Ui: Nem akartalak megbántani!

Kritika 12.
( http://akivalasztottak-thechosedones.blogspot.hu/ )

Történet / Szereplők:

A prológus elég rövidke lett, de legalább izgalmas, ami jó pont.
Külső szemlélőként írod le a történetet, ami ritkán fordul elő. Nem véletlenül. Így sokkal nehezebb a szereplők érzéseit átadni és azonosulni is velük. Azonban gratulálok, mert így is képes vagy tökéletesen leírni és átadni az érzelmeket. A fejezet hosszúsága kiváló. Pontosan annyi információt tartalmaz, amit egyszerre figyelmesen elbír olvasni az ember.
Maga az alaptörténet először nem nyerte el a tetszésem, de a fogalmazásod egyedi és igazán olvasni való.
A szereplők személyisége titokzatos és szinte semmit nem tudhattunk meg róluk, eddig, ami egyértelműen adódik az E/3-as szemszögből. Remélem a későbbiekben több információ is kiderül róluk. Én személy szerint mindig választok egy kedvenc karaktert egy adott történetben. Van, amikor szándékosan van, amikor pedig csak rádöbbenek a tényre. Szerintem ezzel sok mindenki így van.
A trailer felkelti az olvasó figyelmét és eszméletlenül elnyerte a tetszésemet a történet és a zene egybevágósága.

UI: Nem tudom, mit írhatnék még. Tartsd meg jó szokásodat és továbbra is hosszú fejezetekkel varázsold boldoggá az olvasóidat. :)

További jó blogolást mindkettőtöknek! :)

2014. március 7., péntek

GIF #4

Hy again!:))
Itt vagyok - megint - az ígért képekkel!:)
 [Kicsit vegyes felvágott lett.]
Rose King